Egy jeges téli napon Kesztölc és Dorog között keresgéltük az ideális kerékpárút nyomvonalát. Ahogy a terepjáróban zötyögtünk, valaki bedobta, hogy erre volt a régi római út. Este nekifeszültem a Google-nek és egyik ámulatból a másikba estem. Másnap már két szentünk szobrának talapzatát tapogattam, fényképeztem. Izgatottan hívtam Panni nénit, Radovics Istvánnét, aki a Kesztölc története könyvet írta, ő elsőre annyit mondott a telefonba: "Hm. Lehetséges!"

A Pallas Nagylexikon térképenek részlete Pannonia Provinciáról

A mai 10-es út elődjét a rómaiak építették. Ezzel az úttal lerövidítették a Duna-kanyart, és így juthattak el Pannonia Provincia fővárosából, Acquincumból az egyik legfontosabb dunai katonavároshoz, a mai Komárom mellett épült Brigetiohoz. 

Az egykori római út egy köve Kesztölc határában, az emlékoszlop mellett

A római út a mai Kesztölc határában futott, emlékét a régi bekötőút és a 117-es út találkozásánál emlékoszlop őrzi. Az útépítők ezzel a felirattal tisztelegtek római elődeik előtt: "Ezt a követ a Dorogot elkerülő 10 sz. út építésének emlékére az Acquinqumot Brigetioval összekőtő római út maradványai mellett Brigetiótól XXX római mérföldre állíttatta a Tatabányai Közúti Igazgatoság mcmxcv"

Az út maradványait műhöldfelvételen ma is kivehetjük, ezt megemlíti Az Esztergom és környéke című könyv, a 47. oldalon fényképet is közölnek róla.

A mai Google térképen is jól látható a római út helye a szántóföldön.

Kiss Péter a Pannóniában található római mérföldkövekről írt doktori dolgozatot. Ebben ír a kesztölc mérföldkövekről is:  "A Nr. 173 kőemlék a Kesztölcre vezető út keleti oldalán áll, a Szent Vendel szobor talapzataként. A Dorogról vezető királyi út táján találták, másik két darabbal (Nr. 176-177) együtt. A feliratot ugyanannak a földnek a végén állították fel.836 A lelőhely 48,9 km-re (33 mp) található Brigetiótól, ami egy teljes mérfölddel több a kövön jelölt távolságnál. Ez két okkal magyarázható: elképzelhető, hogy a mérföldköveket már korábban is átszállították az eredeti lelőhelyről, vagy az is lehet, hogy a nagy távolság miatt a távolságszámításban egy kevés elcsúszás következett be."

A Szent Vendel szobor talapzatán jól látszik a római díszités

Radovics Istvánné, Panni néni, Kesztölc szakavatott helytörténésze szerint a Szent Vendel szobrot 1800-ban állították. Akkor ez volt Kesztölc nyugati kapuja. Csapó Csaba történész kezdeményezésére újították fel néhány éve, Csaba úgy emlékszik, hogy akkor nem derült ki az alapzat eredete. A római oszlopokról a Komárom megye régészeti topográfiája című alapműben nem tesznek említést, egyedül az idézett doktori dolgozatban említik.

A talapzat kövén megkopott a felirat, csak néhány betűt tudunk beazonosítani.

Ha ezután elballagunk a falu határában lévő Szent Orbán szoborhoz, akkor megdöbbentő hasonlóságot fogunk látni. A doktori disszertáció nem írja, de laikus szemmel egyértelmű, hogy ez a talapzat ugyanonnan származik, ez is az egykori római út egyik mérföldköve lehetett.

Panni néni az egyházi könyvek, a Historia Domus alapján azt mondta, hogy ezt a szobrot 1864-ben állították. A felirata már elmosódott, valaki szégyentelenül rá is festett egy túrajelző sárga keresztet. De a mintázata ugyanaz, mint a Szent Vendel szobor talapzatáé.

Nem kell messzire utaznunk, Kesztölcön is láthatjuk, hogy az európai keresztény kultúra római alapokra épült. Két szentünk, Vendel és Orbán szobrának talapzatát is a régi római út mérföldkövei adják.