Kesztölc Kestúc

keresés

Dávid a Dorogimedence.hu portál és a Dorog Anno Facebook oldal szerkesztője. Igazi lokálpatriótaként Dorogi barangolások címen több hónapja ír cikkeket érdekes, izgalmas dorogi helyekről. Nyírő András interjúja

Milyen kötődésed van Doroghoz?

Itt születtem, itt is éltem mindig, már gyerekkoromban is szerettem sokat csavarogni a városban, legtöbbször kerékpárral. Apai ágon a felmenőim is dorogiak voltak.

Nem vagy történész, helytörténész, de nagyon érdekel Dorog története. Honnan ez az érdeklődés?

Jó történelem tanárom volt az általános iskolában. Dankó Jóska bácsi volt az, aki nagyon megszerette velem a történelmet, valamint a helytörténetet. Nem magolva tanította a kötelező anyagot, és az ajánlott anyagot, hanem érdeklődést felkeltve, különböző sztorikkal megtűzdelve. Annyira jól el tudta mondani az egyes korszakok történelmét, hogy igazából csak az évszámokat kellett megtanulni, a többit megjegyezte az ember. Nem hiába volt jeles nála az a diák, aki figyelt az órán.

Mikor indítottad a Dorog Anno Facebook-oldalt, és mi volt a célod vele?

2014-ben kezdtem el néhány régi dorogi fényképet feltölteni, akkor még a saját profil oldalamra, amiket egy régi dorogi könyvben találtam. Nagyon sok kedvelés érkezett a fotókhoz, ebből leszűrtem a következtetést, hogy a dorogi lakosok mindegyike egy kicsit saját magáénak érzi a települést és szeret arról olvasni, képeket nézegetni, valamint helytörténetével foglalkozni. Tehát úgy gondolom, minden dorogi egy kicsit lokálpatrióta.

A fényképek sikerére való tekintettel, 2014 decemberében indítottam útjának a Dorog Anno Facebook közösségi oldalt, korábban is volt már néhány kezdeményezés régi dorogi képek albumba gyűjtésébe a közösségi médiában, viszont azokat ömlesztve töltötték fel és sok kezdeményezés nem frissült, valamint ütemezés sem volt bennük. Először próbáltam az internetről összegyűjteni a meglévő digitális fényképeket, amiket albumba rendezve kezdtem feltölteni. Amikor ezek elfogytak, akkor engedélyt kértem a dorogi könyvtár fotó archívumának szkennelésére. Közel egy hónapig jártam, átlagosan heti két alkalommal válogatni a fényképek közül, hiszen rengeteg családi fotók is voltak, ami szerintem nem mindenkit érdekel, ezért próbáltam csak a dorogi rendezvényekre, épületekre, helyekre rámenni.

Természetesen a mai napig frissítem az oldalt, volt hogy üzenetben küldtek képeket, de még mindig van egy elég nagy készletem, amivel egy ideig kitart az oldal folyamatos frissítése. Hiszem az a cél, hogy mindig legyen valami „új” a nap alatt.

A Dorogimedence.hu oldalon elindítottad a Dorogi Barangolások sorozatot. Mik a kedvenc helyeid a sorozatból, milyen alapon választod ki, hogy miről írsz?

Nincs kiválasztási alapom, tulajdonképpen minden ami dorogi nevezetesség, vagy olyan dorogi terület ami unicumnak számít, be szeretném venni a sorozatba. De mint minden ennek is egyszer vége lesz, akkor majd kitalálunk valamit mást.

A célom a Dorogi Barangolások sorozattal az, hogy a helyi, valamint a környező településeken élő lakosok megismerkedhessenek azoknak a nevezetességeknek a történeteivel amik mellett tulajdonképpen majdnem minden nap elmennek, viszont eredetükről nem sokat tudnak. Akik pedig felkészültek az esetleges témákkal kapcsolatban, azoknak pedig egy kis nosztalgia lehet a régi képekkel megtűzdelt cikksorozat.

Hát igen, mint mindenkinek, nekem is van kedvenc helyem az eddigi témákból, ami nem más, mint a Kálvária. Amikor felérkezünk a kálváriára és lenézünk a városra, valamint a mögötte elhelyezkedő Pilisre, az egyfajta feltöltöttséget generál magával, a helynek egyfajta kisugárzása is van, talán úgy írható le, mint ahogy Dobogókőn a Föld szívcsakráját írják le. Ugyanez a jelenség feljebb, a Baumit területére is vonatkozik. Nem hiába választották az első dorogiak lakóhelyüknek pont ezt a részt, hiszen az Árpád korban ezen a hegyen helyezkedett el Dorog.

Egyébként a Dorogi-medence Regionális Hírportál elindításával nem csak a helyi híreknek, hanem a helyi nevezetességeknek is fontos szerepet szeretnék biztosítani, kicsit innen is indult az egész sorozat.

Milyen helyek fognak még szerepelni a sorozatban?

Így fejben most hirtelen nincs meg, mi az, amiről még nem írtam és szeretnék, minden szombaton jelenik meg az új része a sorozatnak és úgy általában előtte néhány nappal döntöm el, hogy mi legyen az. Tehát nincs egy megadott koncepció. Néhányat már mondhatnék, amik a terveim között vannak, de ezeket inkább szeretem meglepetésszerűen előhozni, így érdeklődőbben is várják az emberek a következő részt.

Látványosan alakul, fejlődik a modern, 21. századi Dorog. A mai helyek közül mit ajánlanál az idelátogatónak?

Mindenképpen a még el nem készült Miniverzumot, amit persze még nem tudunk meglátogadni. Városunk pályázat útján nyert rá pénzt, ami szerintem kimagasló és egyedi érdekessége lesz Dorognak, hiszen ez a „múzeum” bemutatja városunk alapkövét a szénbányászatot. Várjuk ennek a végeredményét.

A meglévő helyek közül pedig sok minden látványos felújításon ment keresztül, mint pl. a volt bányaigazgatósági épület, művelődési ház, vagy a most nemrég elkészült könyvtár és a hozzá tartozó Agóra.

Habár nem a kérdéshez tartozik, de a jövőben sort kellene keríteni a csak „szellemház”-nak nevezett objektum felújítására ami 1927-1949 között a Dorogi Ipartesület otthona volt. Ezt az épületet is a kiváló építész, Gáthy Zoltán tervezte. Valamint a Kálvárián egy kilátó megalkotása, padokkal övezett téren is remek látványosság és új színfolt lehet a város életében.

Olvasta már?