Kesztölc Kestúc

keresés

Kesztölc polgármestere volt 1999-től 2006-ig. Klányi Sándorral Radovics Istvánné és Nyírő András beszélgettek.

1948-ban született Kesztölcön, az általános iskolát is itt végezte el. Utána a Dobó Gimnáziumba jár, 1966-ban érettségizett. Első diplomáját Kecsekméten szerezte, gyártástechnológiai üzemmérnök lett 1971-ben a Gépipari és Automatizálási Főiskolán. 

Ezután Pápán volt katona, a légierőhöz került. Nem pilóta volt, hanem a harcállásponton szolgált. Diplomásként került oda, jó szívvel gondol vissza azokra az időkre, jókat fociztak a seregben. 

Miután leszerelt, 1971-ben Esztergom-Kertvárosban a Vasipari Szövetkezetben volt a műszaki fejlesztésért felelős. A tervezéstől a prototípusig követte a fejlesztési folyamatot. A szövetkezeti ipar akkoriban erős volt, nagy volt az összetartás. 

1984-ben az esztergomi Labor Műszerművekben helyezkedett el. A fesőüzemben volt üzemvezető. Élvezte az új munkáját, a modern üzemet. A nyolcvanas évek közepén az állami gazdálkodás már fellazulóban volt, az állami üzemekben is megjelentek a magángazdaság csírái, a mai kft-k elődei, ahogy akkor nevezték, a gazdasági munkaközösségek, GMK-k. Sanyi négy GMK-ban is dolgozott, de aztán elunta az ezzel járó sok feszültséget, és 1988-ban elment a szakmunkásképzőbe oktatónak.

41 évesen elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemen a műszaki tanári szakot. Ezután a gyakorlati oktatás vezetője lett a Szakmunkásképzőben, és közben műszaki tantárgyakat is oktatott.

Közben Kesztölcön 1990-től önkormányzati képviselő volt, és alpolgármesterré választották 1994-ben. Amikor az akkori polgármester, Radovics István meghalt 1999 február 28-án, Klányi Sándor helyettesítette, majd májusban az időközi választáson polgármesternek választották.

Programja az volt, hogy Radovics polgármester munkáját folytassa. A falu az ő polgármestersége alatt indult el az infrastrurális fejlesztés irányába, kiépítették a vezetékes ivóvízhálózatot és a csatornázást is megkezdték. Ezt a folyamatot akarta folytatni, a korábban kialakított fejlesztési koncepciót akarta megvalósítani.

Műszaki emberként a műszaki feladatokra koncentrált: a csatornázásra, a villanyhálózat fejlesztésére, a kábeltv szintentartására, az intézmények működésének jobbítására. Pince- és támfal programba neveztek. Kesztölc lépcsőzetes kiképzésű, az iskola és a művház rossz környzetben volt, fennállt a csúszásveszély. Az Iskola utca alatt a támfalrendszert és a veszélyes pincéket is javították. 2-300 méter támfalat építettek, és megvédték a picesort. A csatornahálózatot átadták az állami üzemeltetőnek. A csapadékelvezetést is jórészt megoldották. 

Sok kapcsolata volt, nagy cégekkel. A Lencsehegyi bánya 2003-ig működött, addig az iparűzési adó komoly forrást jelentett a falunak. Ebből új utakat építettek. A Tavasz utcát már az új építési szabályok szerint alakították ki. A turisztikai fejlesztésekkel viszont elégedetlen volt, itt nem sikerült az áttörés.

2006-ban öt kistérségi polgármester egyszerre döntött úgy, hogy nyugdíjba mennek. Felajánlotta a segítségét a következő polgármesternek, Gaál Lajosnak, többször konzultáltak fejlesztési kérdésekben.

Csodaszép szőlője, hatalmas kukoricái vannak, a ház mögött egy kis háztáji gazdaságot üzemeltet. Nyugdíjasként leginkább itt tölti az idejét.

Na cesztu!  (indulás előtti utolsó ital, az útravaló) Sanyi még belénkdiktált egy kupica barackot búcsúzóul.

Olvasta már?

Gimeskövi Károly

Gimeskövi Károly, mezőgazdasági mérnök, szőlő- és bortermelő, a pilisi táj szerelmese.  A helyi termelõszövetkezet átalakulásakor kezdett az egykori TSZ-elnök a borászattal foglalkozni....

Hernádi Zsolt

A MOL elnök-vezérigazgatója Kesztölcön kezdte a karrierjét, elletőként. A Heti Válaszban így emlékszik ezekre az időkre:

Fuzik János

1957-ben született Kesztölcön, újságíró. 1999-től az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. 2014-től a Parlament Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának elnöke.

Csapó Csaba

Csapó Csaba történész Kesztölcön él, az ELTE-n tanít, az első világháború előtti korszak magyar történetével foglalkozik. Alábbiakban az önéletrajza.

Nyilasi Tibor

Nyilasi Tibor festőművész, neki köszönhetjük a kesztölci templom hatalmas freskóját. 2015-ben halt meg.