Klastrompuszta története
Klastrompuszta (Kesztölchöz tartozó terület) az itt alapított magyar szerzetesrendnek 1250-1304-ig a központja volt. A Pálos szerzetesrend alapítója az esztergomi kanonok, Özséb volt. A 13. sz. elején a pilisi erdőkben, egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték, akikkel a későbbi rendfőnök Özséb tartott rendszeres kapcsolatot. 1246-ban a tatárjárás után lemondott vagyonáról, és Báncsa István érsek hozzájárulásával ő maga is a Pilisbe vonult és remete életet élt. Maga köré gyűjtötte a társait és a barlangok közelében, templomot és monostort alapítottak a Szent Kereszt tiszteletére. A szerzetesrendet .Szent Pál első remete rendjének. nevezték. Az 1256. Évi esztergomi zsinaton Özséb, mint a rend főnöke jelent meg.
A szerzetesi életüket szabályozó alaptörvény hiányában kezdetben a Pécs melletti patacsi monostor szabályait alkalmazták, majd Özséb 1262-ben Rómába ment, hogy a pápától a rend elismerését kérje. Annak ellenére, hogy Aquinoi Szent Tamás pártfogolta ügyét, csak annyit sikerült elérnie, hogy Orbán pápa megbízta Pál veszprémi püspököt, - akinek egyházmegyéjéhez tartozott a Pilis-hegység területe -, hogy vizsgálja meg a remeték kérelmét, és ha a körülményeket megfelelőnek találja, engedélyezze Szent Ágoston reguláját. A szerzetesrend nem rendelkezett, ennek megfelelő vagyonnal, így 1263-ban a veszprémi püspök a pápa felhatalmazása értelmében maga adott nekik regulát melyben - megszabta böjtjeiket, - az istentiszteletre vonatkozóan pedig a székeskáptalanok kanonokjainak szabályait írta nekik elő - egyházjogilag a megyéspüspökök joghatósága alá rendelte őket - kötelező számukra az egyházmegyei zsinaton való részvételt, - a szerzetesrend központja a Szent Kereszt monostor lett
A klastrompusztai Szent Kereszt monostor 1250-1304.ig a rend központja volt.
Ezekben az években itt volt a rendfőnök, generális székhelye, aki mellett a monostornak külön főnöke, prior, perjel volt. Özséb 1250-1270-ig volt a pálosok generálisa ez alatt a perjel Benedek volt. 1270. Január 20-án halt meg Özséb és Benedek lett a rendfőnök 1290-ig. 1285-ben királyi hadak égették fel a rendházat.
1287-ben Pilisszentlélek határában lévő pálos Szent Lélek monostort a klastromi Szent Kereszt monostor szerzetesei népesítették be.
1289-ben IV. László király a pálosoknak adományozza Üllőkő földjét.
Benedek halála után István lett szerzetesrend generálisa, akit tisztességében Ladomer esztergomi érsek erősített meg.
István megbízásából a Szent Kereszt monostor új perjele Lőrinc az esztergomi egyházmegyében élő pálos szerzetesrendek számára külön szabályzatot kért az esztergomi érsektől Ladomértől. 1297-ben készült el az új regula.
István 1300-ban halt meg őt is, ahogy Özsébet és Benedeket a Szent Kereszt monostorban temették el. 1304-ben az új rendfőnök Lőrinc új monostort alapított Buda mellett, hamarosan ez a monostor lett a pálos rend végleges központja. A monostort 1526-ban felégette a török. A maradványokat utóbb meghódította a természet. Bokrok, fák nőttek a középkori épületromok felett. Ezzel magyarázható, hogy a török kiűzése után elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták a monostor elrejtett maradványait, helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostor maradványait vélték a Szentkereszt monostor maradványainak. Warsányi István pálos szerzetes, aki szintén a monostor területén nyugszik az alapításról verset írt, kőbe véste még a török pusztítás előtt, így maradt az utókorra:
.... Egykor az úttalan pusztáknak útjait járva
Nagy hegyek alján kis kunyhókban laktak atyáink,
S barlangok rejtették őket el a világtól.
Boldog Özséb, ez a szent ember, remete, pap emelte
Itt a Keresztnek tiszteletére ezt a monostort,
Jöttek is ide hozzá a testvérek seregestől,
S elhagyva a magányt kezdtek közös életet élni.
Innen terjedt szét a világra Remete Szent Pál
Rendje, amelynek hófehér a ruhája s a lelke.
Nagy folyamok is ilyen kicsi forrásból fakadoznak..
Klastrompuszta történetét legendák sora övezi.
Legismertebb Gertrudis királynő legendája, mely szerint, 1213-ban a királynőt II. András feleségét a főúri összeesküvők megölték, és itt a kolostor területén temették el. Ezt a legendát erősítették a mai napig fennmaradt elnevezések mint a .Királyné tava, ( mai Tó ), Bence kútja, Simon halála.
A későbbiek során bebizonyosodott, hogy a királynőtt a Pilis keleti lábánál fekvő egykori cisztercita apátságban ölték meg.
A kolostorromokhoz kötődtek azok a legendák is, amelyek szerint a johanniták, vagyis János-lovagok XIII-XIV. századi birtokai kimutathatók Kesztölc és Klastrompuszta környékén. A János-lovagokat a népi legenda .rablóbarátoknak. tartotta, ennek valóságalapja annyi, hogy monostoruk 1150 környékén Esztergom-Szentkirályon volt 1215-ben Szent Györgyről elnevezett kesztölci templomukat említi egy oklevél. A lovagrend jellemzője a kardforgatás a hadviselés volt.
