Templom története
Kesztölc első temploma minden bizonnyal az Árpád-korban épült, az első írott említése 1349-ből ismert. 1397-ben a Pázmány Péter által szerkesztett .Catalogus Parochiarum.-ban az szerepel, hogy a kesztölci plébánia .exempt. vagyis kiváltságos helyzetű egyenesen az esztergomi érsekség alá van rendelve. Kiváltságos helyzetének oka, elsősorban a régisége, másodsorban pedig azért mert a lelkészi teendőket a pálosok rendűek látják el benne. A templomot a török uralom alatt is használták. 1647-ben Ujszebesy György 1665-1695 között Rohács János, 1695-1701 Palásty Bálint lelkészek működtek a plébánián.
1701-1709 Paulovics János látta el a lelkészi teendőket, aki Dorog, Csév, Csolnok, Tát és Tokodnak a plébánosa is volt. 17l4-ben a kesztölci plébánia önállósága ismét megszűnt s mint leányegyházat Csévhez csatolták. Ez az állapot 1787 júliusáig tartott, akkor ugyanis Kaprinay Simon személyében a kesztölci hívek saját lelkipásztort kaptak. Ekkor épült a plébánia épülete is.
1732-ben a községnek nyugat felöli részén, a .Magosi.dombon állt Szent Kelemen tiszteletére épült fatornyú temploma, melyet az 1800-ban épült jelenlegi templom felszentelése után leromboltak. Az új templom ünnepélyes felavatását Köntös István akkori lelkész végezte. A templom barokk stílusú, belső hosszúsága 29 méter szélessége 10 méter.
Az 1797-ben írt egyházlátogatás (Can.Vis.) szerint az akkori plébánia lak annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Az akkori plébános Petrás György Vitek Ádám helyi gazda házában lakott. Akkor 300 forintra értékelt lelkészi javadalmakat többségben a főkáptalan másrészt a község adta.
A plébánia jövedelmei ekkor a következők voltak:
Községtől kapott jövedelmek Főkáptalantól kapott jövedelmek
Készpénz: 12 rajnai forint 257 forint
Rozs: 12 pozsonyi mérő
Bor: 12 akó
Széna: 2 szekér
Tüzelőfa: 2 öl
Összes értéke: 43 forint + 257 forint = 300 forint
A Magyar Királyi Helytartótanács 4340 számú 1805 február 6-án kelt rendeletével, 1805 február 1-től a csévi plébániához tartozott földeket visszaadta a kesztölci plébániának, és a következő illetményeket és kötelességeket határozta meg:
1. A 10 és fél úrbéri holdat vagy 3/8 úrbéri .sessiót. kitevő szántók és káposztásföldek teljes megművelését a hívek voltak kötelesek elvégezni. Ennek értéke: 18 Ft. 45 kr.
2. A párbér címén a község köteles vállalni:
24 pozsonyi mérő rozs
4 szekér széna
12 forint készpénz
összesen 56 forint értékben
3. A különböző lelkészi feladatok megoldásáért járó stólajövedelmet: 45 fr. 39 krajcár állapították meg. Néhány krajcár híján ennyi volt a .sedecina. címén befolyt járandóság összege.
4. A főkáptalan évente köteles volt 14 öl kemény tüzifát juttatni a plébánosnak. A felsoroltakon kívül .szabad makkoltatási joggal is rendelkezett az erdőkben a községi plébánia, amit bizonytalansága miatt nem számítottak a jövedelmek közé.
5. a község továbbra is köteles volt az 1797-ben leírt egyházlátogatásban felsorolt lelkészi illetményeket biztosítani.
Az 1-5. Pontban felsorolt plébánia-javadalmak értéke összesen nem érte el a 300 forintban meghatározott felső határt, a hiányként mutatkozó összeget .congruakiegészítés. címén 53 forint 18 krajcárt, a főkáptalan fizette a plébániának.
1868-ban Sorecz János plébános kérésére a főkáptalan 40 hold szántóföldet és 30 hold legelőt adományozott a plébániának.
A későbbiek során a plébánia rendelkezett a Kaprinay Simon által misealapítványként adományozott .Szilváson. kívül a főkáptalan által adományozott .Káposztáson. kívül a régi temetőben és az új temetőben a fűhasználati jogával, továbbá az új temető szabad területének haszonélvezeti jogával.
Novoszád József kesztölci plébános öröksége révén, minden őt követő községi plébános 10 pozsonyi mérő (45 kg) eredetileg tavaszi vetőmag zab helyett ugyanannyi búzát kapott jövedelmének kiegészítése céljából.
Dr. Vándor József kesztölci plébános Historia Domus-ban leírt véleménye alapján .a XIX. század végére a .Kesztölci javadalom - bár elegendő de csak szerény megélhetést nyújt haszonélvezőjének. Ennek a többi között, egyik főbb oka, hogy az elődök által intenzívebb és szerencsésen űzött szőlőművelés nemcsak az üzemköltségeknek folytonos emelkedése a minimális eredmény és a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt hanem azért sem vehető többé számításba, mert a régebbi két szőlőtagot az újonnan épült házakhoz való közelségük, az emberek és az állatok által okozott kártevések folytán, ki kellett írtani. Szakár József plébános által 1904-ben a .Csurgón. elletett újabb szőlőt (2200 n.öl) pedig ugyancsak Ő - ittlétének utolsó évében - annyira megerőltette és kihasználta, hogy annak ötödrészét sem lehetett többé megmenteni a kipusztulástól..
A falu első temploma a település nyugat határán azon a dombon emelkedett, amelyet még most is öreg temetőnek (stary cinter) neveznek.
Az 1960-as években végzett ásatások bebizonyították, hogy a Magasok-on feltárt régészeti terület, XI-XII.században épült középkori templom helye. A templom körüli ásatások során 32 sír került elő, amelyekben XI-XII.sz.-ra keltezhető S végű hajkarikák, ametiszt gyöngyszem és III. Béla király (1172-1196) dénára került elő. A későbbiek során XII-XVI. Sz.-i edénytöredékek és középkori vaskés került elő.
Az Árpád-korban épült templom első írott említése csak 1349-ből ismert.
A település a középkorban Pilis megyéhez tartozott, egyházigazgatásilag pedig a veszprémi püspökség budai főesperességéhez. Kesztölc .exempt. plébánia volt: 1397-ben Pázmány Péter.
Az 1797-es évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben Petrás György plébános (az új templom építője) részletes leírást ad .az 500 lépésnyire a falun kívül álló. Szent Kelemen tiszteletére épült .fatornyú. templomról.
.A templom különböző időből származó három részből állott. A legrégibb keletű volt kétségtelenül a 2 1/2 öl hosszú, 2 1/4 öl széles és a 2 1/2 öl magas a korábbi gót stílusban épített szentély.. ( öl = 3,6l m ) A sekrestye az evangéliumi oldalhoz volt építve. A templom hajójának építési módja Petrás György szerint . középkori hossza 5 1/2 öl, szélessége és magassága 3 öl. A templomnak nem volt tornya helyét .1 öl kiterjedésű előcsarnok foglalta el, koldusok s a templomból kiszorult hívők tartózkodási helye..
Az 1800-ban épült jelenlegi templom felszentelése után a régi templomot lerombolták. Az új templom ünnepélyes felavatását Köntös István akkori lelkész végezte. A templom barokk stílusú, belső hosszúsága 29 méter szélessége 10 méter.
Főoltára Szent Kelemen tiszteletére épült. Két mellékoltára volt, az egyiken Szent Antalnak, a másikon Szent Borbálának a bányászok patrónusának a szobra állt.
1947-ben működő hitbuzgalmi egyesületei a következők voltak: Oltár Egylet, Rózsafüzér Társulat, Scapuláre Társulat, Fiatalok Köre, Lányok Köre, Szívgárda, Szív Társaság.
