Kedves Vállalkozó Társunk!

Az Dorogi Ipartestület legújabb hírlevelében az alábbi témákról szeretnénk tájékoztatást adni:

1. Újabb adócsökkentés a láthatáron

2. Újra megjött a kedv a vállalkozáshoz?

3. Építőipar: itt az új 90%-os különadó

4. Különleges segítséget kapnak a magyar kkv-k

Dorog, 2021. július 16.

Üdvözlettel:

Szűcs György

Elnök Dorogi Ipartestület

Itt a bejelentés: újabb adócsökkentés a láthatáron kemma.hu Béremelés fejében újra adócsökkentést ajánl a kormány a vállalkozásoknak. A pénzügyminiszter elmondta: már megkezdték az egyeztetés előkészítését a szociális partnerekkel. Varga Mihály közlése szerint a kormány olyan megállapodást szeretne, amely legalább 2024-ig elrendezi a minimálbér-emelés és az adócsökkentés kérdését. Folytatódnak az adócsökkentések, mérséklődni fog a munkára rakódó közteher – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a pénzügyminiszter. Varga Mihály ugyanakkor hozzátette: a kormánynak az a terve, hogy az adócsökkentést összekösse a minimálbér emelésével. Megfelelő forgatókönyvre van szükség az adók csökkentéséhez és a minimálbér növeléséhez is” – jelentette ki a tárcavezető, majd ismertette, milyen menetrend képzelhető el ebben az ügyben. „A kormány ismét többéves bérmegállapodást szeretne kötni a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel, az egyezség előkészítése már meg is kezdődött” – fogalmazott Varga Mihály. Mint mondta, olyan megállapodást szeretne a kabinet, amely legalább 2024-ig rendezné, hogy évenként milyen mértékben emelkedjen a minimálbér, s ezzel párhuzamosan milyen nagyságrendben csökkenjen a munkát terhelő adó, elsősorban a munkaadók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho). Adatok és számok A miniszter nyilatkozata kapcsán érdemes felidézni, hogy egyszer már kötött többéves bérmegállapodást a kormány a szociális partnerekkel, az egyezség hosszabb időre megszabta az adócsökkentés és a béremelkedés menetét. A 2016 végén született megállapodásban az állam azt vállalta, hogy ütemesen csökkenti a szociális hozzájárulási adót, ha a vállalkozói szféra évről évre jelentősen megemeli az alkalmazottak juttatását. A szocho 2016-ban 27 százalék volt, a mérték több lépcsőben csökkent, jelenleg 15,5 százalék. Jövőre 15 százalékra csökken az adó, és megszűnik a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás is. Érdemes megemlíteni azt is, miként alakult eközben a bruttó átlagbér. A Központi Statisztikai Hivatal 2017 januárjában 258 ezer forintos átlagos keresetet rögzített, az összeg egy év múlva 323 ezer forintra nőtt, 2019 elején már bruttó 360 ezer forint volt a juttatás, majd a 2020-as 390 ezer forintos summa az idei januárra 424 ezer forintra szökött. Történelmi jelentőség Az elmúlt évtized adóügyi fejleményei közül kettőt kell kiemelni – nyilatkozta a közelmúltban a Magyar Nemzetnek Honyek Péter. A PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója szerint az egyik az egykulcsos személyi jövedelemadózás kialakítása volt, a másik pedig a munkáltatói terhek, a szocho csökkentése. Utóbbi kapcsán a szakember azt a megállapodást emelte ki, amelyet a kormány 2016-ban kötött a munkáltatók és a munkaadók képviselőivel. Honyek Péter úgy vélte: az egyezség és az annak mentén véghezvitt céges adócsökkentés a munkahelyek számának jelentős emelkedésében is szerepet játszott, de legfontosabb hatását a kereseteknél fejtette ki. Az igazgató szerint a bérmegállapodás volt az igazi katalizátora a magyar bérek gyors, eddig sosem tapasztalt növekedésének

Élet a járvány után: újra megjött a kedv a vállalkozáshoz? piacesprofit.hu A tavalyi megtorpanás, cégbezárások és végelszámolások után pozitív trendforduló látható a magyar vállalkozásoknál - legalábbis erre engednek következtetni a világ vezető üzleti információ szolgáltatójának, a Dun&Bradstreet-nek a legfrissebb céginformációs adatai. A vállalat elemzése szerint míg 2020 első felében a pandémia első hullámának következtében megtört a vállalkozói kedv és jelentősen nőtt a végelszámolások száma, addig 2021 első hat hónapjában 40,8 százalékkal több, közel 18 ezer új céget alapítottak Magyarországon az előző év azonos időszakához képest. Így összesen több mint félmillió működő magyar vállalkozás volt 2021. június végén. A pozitív első féléves eredményekhez hozzájárult, hogy az első félévben a kényszertörlések, valamint a megszüntetett vállalkozások száma is drasztikusan csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. A Dun&Bradstreet adatai alapján kirajzolódik, hogy a hazai vállalkozók új lendülettel vágtak neki az idei évnek. 2021 első felében országosan közel 18 ezer új céget jegyeztek be, amely 40,8 százalékkal több mint 2020 első hat hónapjában. Ezzel a bővüléssel a működő magyar vállalkozások száma elérte 2021. június végére a félmilliót. Nemcsak az újonnan alapított cégek esetében történt pozitív elmozdulás; a megszüntetett vállalkozások, a kényszertörlések és a végelszámolások száma is megtorpant, vagy éppen drasztikusan csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az idei év első felében közel 50 százalékkal kevesebb, mindössze 9641 cég szűnt meg, míg ezzel szemben 2020 első hat hónapjában 18 974 ezer vállalatot szüntettek meg. Kényszertörlésből 93 százalékkal, végelszámolásból pedig közel 18 százalékkal volt kevesebb 2021 első félévében, valamint 8 százalékkal kevesebb cég jelentett csődöt az előző év első félévéhez képest. Több ezer új építőipari céget üdvözölhetünk a piacon Ahogy tavaly, úgy idén is az építőipar adta a legtöbb új céget. 2021 első félévében több mint 4026 új építőipari vállalkozást alapítottak, így mára több mint 57 ezer hazai építőipari cég közül választhatunk, ha új otthont építtetnénk, korszerűsítenénk, vagy felújítanánk. A képzeletbeli dobogó második fokára a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző vállalkozások kerültek. Ebben az iparágban 2080 új céget alapítottak, és jelenleg több mint 80 ezer ilyen jellegű tevékenységet folytató vállalkozás működik Magyarországon.

A harmadik legnagyobbat bővülő iparág a kiskereskedelem volt 1574 új vállalkozással, amelyekből jelenleg 50 642 áll a vásárlók rendelkezésére. Cégalapítási kedv iparáganként 2020. és 2021. első két negyedévét tekintve A tudományos tevékenységet végző cégeket sújtották leginkább a cégbezárások Habár nagyot bővült a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző cégek köre, sok cég nem tudta elkerülni a megszűnést idén. Összesen 1606 ilyen jellegű tevékenységet folytató vállalkozást szüntettek meg a tulajdonosaik. Elsőre ugyan magasnak tűnhet ez a darabszám, de Magyarországon ebben a tevékenységi körben működik jelenleg a legtöbb vállalkozás (80 126 darab). A dinamikus bővülés mellett az építőipari szereplőket sem kerülték el a cégbezárások. 2021 első felében ebben az iparágban szűnt meg a második legtöbb cég, öszszesen több mint 800 és ezen a területen történt a legtöbb cégfelszámolás is (553 darab). A kiskereskedelem szintén érintett volt a cégmegszűnésekben; megközelítőleg 800 kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás szűnt már meg 2021-ben, amely több mint 57 százalékkal kevesebb 2020 első félévéhez képest.

A cégalapítás „fellegvára” Budapest Továbbra is Budapestről működik a legtöbb vállalkozás, 2021. június végén 193 458 cég székhelyének ad otthont Budapest, amely 3,9 százalékos bővülés 2020 első félévéhez képest. Így nem meglepő, hogy az első hat hónapban Budapesten jegyezték be a legtöbb új céget is, összesen több mint 7000-et. A főváros a cégmegszűnésekben is vezeti a sort; az év első felében megközelítőleg 4200 vállalkozást szüntettek meg, amely szerencsére jóval elmarad a tavalyi év első félévéhez képest, amikor is 9 638 céget zártak be a városban. A fővárost Pest megye követi a sorban, ami az aktív vállalkozások számát illeti. Jelenleg 78 952 vállalkozásnak ad otthont Pest megye, és itt is alapították a második legtöbb új céget az év első felében, szám szerint közel 3000-et. Cégmegszüntetések terén is második helyezett Pest megye, ugyanis több mint 1300 céget zártak be a tulajdonosaik 2021 első hat hónapjában. Pest megye után a harmadik legtöbb cég, 19 264 Bács-Kiskun megyében található, azonban nem itt, hanem Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alapították a harmadik legtöbb új céget, szám szerint 708-at, és ebben a megyében is zárták be a harmadik legtöbb vállalkozást idén, megközelítőleg 350-et. Budapest és Pest megye számai az új cégalapításokat tekintve kiemelkedőek a többi megyéhez viszonyítva (a vonatkozó számok a korábbi bekezdésekben találhatók), ezért a cégalapítási kedv megyénkénti alakulását mutató diagramról a főváros és Pest megye lehagyásra került.

Építőipar: itt az új, 90%-os különadó portfolio.hu A kormány által már bejelentett, építőipari anyagok drágulását megakadályozó intézkedések csütörtök este megjelentek a Magyar Közlönyben. Ebben többek között szerepel a kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet, ami egy új különadó a szektor legnagyobb szereplőire szabva (pontosan 11 cégre), mert a kormány érvelése szerint ők extraprofitot tesznek zsebre a piacon. A rendelet azt is szabályozza, hogy a kisebb szereplők sem alkalmazhatnak tisztességtelen haszonkulcsot, ellenkező esetben NAV-eljárást kockáztatnak. A nagyok fizetik a különadót

A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról című kormányrendelet azzal indít, hogy pontosítja, mely vállalkozás köteles kiegészítő bányajáradék fizetésére. Ennek értelmében: • a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére kötelezett, • főtevékenységként kőfejtés, gipsz, kréta bányászata (TEÁOR 0811), kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR 0812), cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352) tevékenységet végez, • a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot. Ahogy azt várni lehetett a kormány rögzítette bizonyos termékcsoportok esetén azokat az árakat, amely felett életbe lép a különadó. Ezek a következők: • osztályozott homok 700 forint/tonna, • osztályozott kavics 900 forint/tonna, • osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna, • természetes homokos kavics 700 forint/tonna, • cement 20 000 forint/tonna Ezen termékek áfa nélkül számított, fent felsorolt árakon felüli értékesítése esetén A TÉNYLEGES ÁRBEVÉTEL, AZ ÉRTÉKESÍTETT MENNYISÉG ÉS AZ E BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT ÁR ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT ÁRBEVÉTEL KÜLÖNBSÉGÉNEK 90 SZÁZALÉKÁT KIEGÉSZÍTŐ BÁNYAJÁRADÉKKÉNT FIZETI MEG. A kicsikre is lecsaphat az állam Arra is kitér a rendelet, hogy felsorolt termékek értékesítése során, amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, abban az esetben – a korábban rögzített forint/tonna értékek figyelembevételével – tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie. A kiegészítő bányajáradék fizetésére nem kötelezett értékesítő, amennyiben a tisztességes haszonkulcsnak megfelelő áraktól eltérően tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz, abban az esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóigazgatási eljárást kezdeményezhet. A különadó összege közegészségügyi kiadási célokra megy

A különadó megfizetésének részletszabályait is tartalmazza. Ezek szerint a kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú, „Bányajáradék befizetés” elnevezésű számlára, az utalás közleményében feltüntetve a kiegészítő bányajáradék megnevezést és a vonatkozó időszakot. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el. A kiegészítő bányajáradék önbevallásához szükséges nyomtatványt a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a honlapján közzéteszi. A rendelet azt is kimondja, hogy A KIEGÉSZÍTŐ BÁNYAJÁRADÉKOT A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ ÁLLAMI MAGASÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁRA KELL FORDÍTANI. A rendelet már ma, július 9-én életbe is lépett és azt is kimondta, hogy e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja. Az Orbán Viktor által jegyzet rendelet utolsó pontjából az is kiderül, hogy a kormány megtette az előzetes bejelentését a szabályokról az EU felé. Hány céget érinthet? A Niveus Consulting Group vizsgálata alapján az érintett ágazatba (0811., 0812., 2351., 2352. főtevékenységű TEÁOR kód alá sorolva) összesen csupán 11 érintett vállalkozás tartozik, az adózott eredményükre jutó forgalomarányos 2020-as nyereségük pedig átlagosan 28%, ami valóban magasabb, mint az építőipari ágazatba tartozó egyéb cégek esetében - mutatott rá Bagdi Lajos, a tanácsadó cég adótanácsadási partnere. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az ágazat általános helyzetét szemléltetve megjegyezte, hogy az építőipari vállalkozások többsége maximum egy számjegyű nyereséget fog realizálni az idei évben, így a jelentős aránytalanságokat kiküszöbölendő mindenképpen van létjogosultsága ennek a döntésnek. Az ÉVOSZ júniusban publikált felmérése szerint a 2021. év januármájusi időszakban előre nem látott áremelkedések voltak tapasztalhatók az építési piacon.

Különleges segítséget kapnak a magyar kkv-k portfolio.hu Több téma mellett a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozási helyzetére is kitér az a 70 órányi díjmentesen elérhető tananyag, amelynek segítségével a jövő kihívásaira készíti fel a magyar cégeket a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) banki-, tőzsdei- és pénzügyi oktatási központja. A kkv tulajdonosoknak és vezetőknek fejlesztett, a digitalizációra és a generációváltásra fókuszáló online képzés nyolc modulja közül a finanszírozással foglalkozóban a tőkebevonás fejezetet Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb és legaktívabb kockázati tőkealap-kezelője, a Hiventures állította össze Kimondottan a kis- és közepes méretű cégek (kkv-k) edukációját tűzte zászlajára a Budapest Institute of Banking (BIB) legújabb kezdeményezése. A speciálisan erre a körre szabott, díjmentesen elérhető e-learning tananyag a széles körben elérhető, hatékony ismeretátadásra és készségfejlesztésre összpontosít, mivel a pandémia a magyar kkv-kat és egyéb vállalatokat egyaránt új kihívások elé állította. A magyar cégek egyik legfőbb célja likviditásuk megőrzése, hogy tevékenységüket rövid-, illetve középtávon egyaránt biztosan végezhessék – állapította meg a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) több mint 2000 hazai vállalat bevonásával végzett, a pandémia első hullámának hatásait felmérő tavaly őszi kutatása. A felmérés szerint nőtt a különféle hitelek iránti kereslet, ahogyan a tőkebevonást fontolgató cégek aránya is 11 százalékponttal magasabb a 2020 tavaszán végzett felméréshez képest. Tavaly ősszel már ezerrel több cég érdeklődött tőkebevonás iránt, és bár a felmérés szerint a cég fejlődése érdekében sokan magasabb befektetői hozamelvárást is elfogadnának, illetve nagyobb tulajdoni hányadot is hajlandóak lennének átengedni, a Hiventures türelmes partner a visszafizetést illetően, valamint a cég működésébe sem kíván operatív szinten beleszólni. Ezekben a kérdésekben segít eligazodni a cégeknek a BIB friss ismeretanyagának legújabb, „Pénzügyi tervezés és finanszírozás” elnevezésű modulja. A Hiventures szakértőivel közösen fejlesztett fejezet strukturáltan mutatja be a tőkefinanszírozásra, mint önerő pótló forrásbevonási lehetőségre vonatkozó legfontosabb témaköröket, az általánosabb kérdésektől a legkomplexebb témákig. Az online tananyag lefedi a pénzügyi, értékesítési és marketing tervek összeállítását és a sikeres bemutatkozó alapjait, emellett részletesen kitér a tőkebefektetés folyamatára. Láving Gusztáv, a Hiventures KKVPRO üzletágának igazgatója bemutatja, hogy a Magyarországon hagyományosnak tekinthető finanszírozási megoldások mellett mikor és hogyan célszerű tőkebevonással élni. A modul arra is kitér, hogy hogyan képes a konstrukció a magyar kkv-kat is érintő célokat szolgálni: generációváltást, piaci konszolidációt, külföldi befektetés ösztönzését, vagy a fejlesztések és beruházások támogatását. A képzés során szó esik a hazai kkv-k finanszírozási helyzetéről, érintve az erre a szektorra vonatkozó releváns adatokat, valamint részletezve a hitelfelvétel következményeit és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tervezés fontosságát. „A tananyag célja, hogy a kkv-k számára értékes információkat közvetítsen: azoknak, akik innovatív megoldásokat keresnek üzleti céljaik eléréséhez, ugyanúgy hasznos, mint azoknak a vállalatoknak, amelyek épp egyik fejezetből a másikba lépnek át egy generációváltás során” – fogalmazott Láving Gusztáv. A szakember hozzátette: a modulban résztvevők a tisztán tőkeként vagy tőke és tagi kölcsön kombinációjában nyújtott speciális finanszírozási formák részleteivel egyaránt megismerkedhetnek. „Szeretnénk biztos alapokat jelentő, kompakt tudást átadni, amely hozzásegíti a vállalkozásokat működésük hatékony szervezéséhez és meglévő ismereteik fejlesztéséhez” – mondta Fábián Gergely, a BIB vezérigazgatója. Úgy vélte, a kézzel fogható, praktikus ismereteket tartalmazó e-learning tananyag minden üzleti döntéshozónak hordoz tanulságokat. Mivel szerkezetét tekintve moduláris, így bárhol, bármikor könynyen hozzáférhető, az egyes részek akár tetszőleges sorrendben is elsajátíthatók és teljesen díjmentesen hozzáférhetők.

Olvasta már?

Felkérés kérdőív kitöltésére

Az Ister-Granum EGTC-vel együttműködve, dr. Egyed Krisztián végez vizsgálatot turisztikai témában, régiónkra fókuszálva. Tisztelettel kérjük, hogy aki teheti szánjon néhány percet a kérdőív kitöltésére

Sportpark épül Kesztölcön

Tisztelt Lakosaink! Ezúton értesítjük Önöket, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának jóvoltából a „Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Program”  keretében a Szent Kelemen téren lévő játszótér mellett 2021. s...